Hozzávalók:
A leveles tésztához:
- 30 dkg liszt
- 20 dkg vaj
- 1 csipet só
- 6 ek hideg víz
- 1 ek ecet
- 20 dkg vaj
- 1 csipet só
- 6 ek hideg víz
- 1 ek ecet
A habhoz:
- 6 tojásfehérje
- 3,5 dl eperszörp
- 30 dkg cukor
- 10 g zselatin
- 2-3 g citromsó
- csipet só
- 6 tojásfehérje
- 3,5 dl eperszörp
- 30 dkg cukor
- 10 g zselatin
- 2-3 g citromsó
- csipet só
A leveles tésztához a hozzávalókat összegyúrjuk, 12 órát pihentetjük, kinyújtjuk és két lapot sütünk egy kisebb tepsiben. Ha vastagnak tűnik a lap, vágjunk ki a tésztából. Az egyik lapot egyben hagyjuk, a másikat még melegen nagyobb kockákra vágjuk.
Közben elkészítjük a habot. Fél
dl eperszörpbe zselatint öntünk, picit fellangyosítjuk és addig kavargatjuk, míg elolvadnak a szemcsék. A maradék szörpöt felforraljuk, hozzáadunk
15 dkg cukrot és 5 percig főzzük. A tűzről levéve belekavarjuk a
feloldott zselatint.
A tojások fehérjét kemény habbá verjük, kanalanként hozzáadogatjuk a maradék cukrot, majd vékony sugárban belecsorgatjuk a forró szörpöt. A végén hozzákavarjuk a citromsót is. Édes, kellemesen savanykás ízt kell elérni, a hab pedig elég szilárd kell legyen.
A leveles tészta ép lapját egy tálcára helyezzük, rákenjük az epres habot, majd befedjük a
kockára vágott leveles lappal. A hűtőben öt órát pihentetjük.
Tálaláskor porcukorral meghintjük a tetejét.
Ez a sütemény volt dédnagyanyám kedvence. Nyolcvanon túl is minden nap sétált Marosvásárhelyen, megnézett egy filmet a moziban, majd beült a Lido cukrászdába, ahol megrendelte a női szeszélyt. Gyermekkorunkban mi is gyakran betértünk a híres cukrászdába.
Dédnagyanyám 94 évesen huny el egy lábtörésből adódó komplikáció következtében. Akkoriban még ilyen lehetett a marosvásárhelyi utcakép.
